Az okosotthon témában újra és újra visszatér egy általános félreértés.

Sokan még ma is úgy gondolják, hogy az „okosotthon” annyit jelent, hogy egy eszközt Wi-Fi hálózatra kapcsolunk, majd telefonról távolról vezéreljük.
Ez azonban csak a legalapabb szint — egy kiindulópont.

Egy lámpa, konnektor vagy termosztát távoli vezérlése még nem okosotthon. Az csak egy különálló okoseszköz.

A valódi okosotthon ott kezdődik, amikor rendszerben gondolkodunk.

Egy működő automatizálási rendszer alapja ugyanaz, mint az ipari vezérléseknél:
érzékelők + végrehajtók + logika

Nincs vezérlés visszajelzés nélkül.
Nincs feladat ellenőrzött érték nélkül.
És nincs valódi automatizálás megfelelő szenzorok és beavatkozók nélkül.

Az érzékelők (szenzorok) figyelik a környezetet:

• mozgás

• hőmérséklet

• fényviszonyok

• jelenlét

• nyitás/zárás

• bizonyos esetekben, energiafogyasztás

A végrehajtók pedig elvégzik a fizikai műveleteket:

• világítás kapcsolása

• fűtés/hűtés szabályozása

• redőnyök mozgatása

• dugaljak vezérlése

• különböző rendszerek indítása/leállítása

Ezekből épül fel egy valódi rendszer, ahol a logika dönti el, hogy mi történjen egy adott esemény hatására.

Példák is vannak, de a lehetőségek száma gyakorlatilag végtelen.
Vannak általános, szinte minden háztartásban hasznos funkciók — főleg energiagazdálkodás, kényelem és biztonság szempontjából:

• fűtés automatikus szabályozása jelenlét alapján

• világítás intelligens vezérlése napszak és mozgás szerint

• redőnyök időjárás és napfény alapján történő vezérlése

• energiafogyasztás optimalizálása

• távollét esetén biztonsági szcenáriók indítása

De ezen túl minden rendszer egyedi.

Mert egy okosotthon nem sablon.
Hanem a felhasználó szokásaira, életvitelére és igényeire épített logikai rendszer.

Ezért van az, hogy két teljesen egyforma házban is teljesen más automatizálás lehet ideális.

Az igazi különbség tehát nem az, hogy „telefonról tudom-e kapcsolni a villanyt”.
Hanem az, hogy a rendszer érzékel, dönt és végrehajt — emberi beavatkozás nélkül, előre definiált logika alapján.

Ettől lesz egy házból valódi okosotthon, nem pedig csak távolról vezérelhető eszközök gyűjteménye.

Okosotthon: vezetékes vagy vezeték nélküli rendszer?

Az okosotthon rendszerek alapvetően két irányba sorolhatók: vezeték nélküli (WiFi / rádiójeles) és vezetékes (strukturált) megoldások.

Vezeték nélküli okosotthon rendszerek

A vezeték nélküli megoldások jellemzően utólag is kiépíthető, rugalmas rendszerek, amelyek sok esetben jó alternatívát jelentenek meglévő ingatlanokban.

Fontos azonban látni, hogy ezek a rendszerek:

• erősen függenek a meglévő villamos hálózat állapotától

• sok esetben kompromisszumot igényelnek a bővíthetőségben

• a szerelvénydobozok és vezetékek mérete miatt utólagos fejlesztésnél bontás is szükségessé válhat

• a rádiójeles kommunikáció stabilitása és reakcióideje korlátozott lehet, különösen sok eszköz esetén

Minél több eszköz működik egy hálózaton, annál nagyobb jelentősége van a rendszer terhelhetőségének és stabilitásának.

Vezetékes okosotthon rendszerek

A vezetékes okosotthon nem egyszerűen egy “okosítás”, hanem egy új szemléletű villamos rendszertervezés.

Ez gyakorlatilag egy teljesen újragondolt elektromos hálózat, amely:

• leginkább új építésnél vagy teljes felújításnál ideális

• külön kezeli az erősáramú és gyengeáramú rendszereket

• központi vezérlésre épül, nem különálló eszközökre

Bizonyos esetekben kevesebb hagyományos kapcsolóval és egyszerűbb falon belüli struktúrával is járhat, viszont a tervezés sokkal tudatosabb és rendszerszintűbb gondolkodást igényel.

A cél nem az, hogy “okos eszközöket” szereljünk be, hanem hogy egy egységes rendszerben működjön:

• világítás

• árnyékolás

• fűtés, hűtés, szellőztetés

• nagy teljesítményű fogyasztók

• valamint az ehhez szükséges érzékelők és vezérlések

Mikor érdemes okosotthonban gondolkodni?

A legfontosabb pont mindig a tervezés fázisa.

Új építés vagy teljes felújítás esetén érdemes már az elején integrátorral egyeztetni, és a rendszert összehasonlítani egy hagyományos villamos kivitelezés költségeivel, előnyeivel és hátrányaival.

Egy jól megtervezett okosotthon rendszer költsége néhány esetben nem haladja meg jelentősen egy hagyományos villamos kivitelezés szintjét — amennyiben már az elején ilyen szemlélettel kerül kialakításra.

Az igazi értéket azonban nem a tervezőasztalon, hanem a beköltözés után tapasztaljuk meg: amikor a rendszer természetesen, észrevétlenül teszi a dolgát, és a mindennapi komfortban, kényelemben és működésben válik érezhetővé a különbség.

Zárógondolat

Az okosotthon rendszerek nem külön “extra funkciók”, hanem a modern, energiahatékony és kényelmes otthonok alapját jelentik.

A különbség nem abban van, hogy lesz-e okosotthon, hanem abban, hogy jól lesz-e megtervezve.

Számos ügyfelemnél tapasztalom, hogy a villamos tervezés vagy kivitelezés megbeszélési szakaszában több ötlet is elvetésre kerül azzal az indokkal, hogy „én nem gondolkodom ilyenekben”, vagy „elég a hagyományos megoldás is”.

A kivitelezés későbbi szakaszában – vagy akár a beköltözés után – viszont több esetben felmerül az igény mégis ezekre a funkciókra. Ilyenkor azonban sokszor már csak kompromisszumokkal, vagy jelentősebb utólagos beavatkozással valósíthatók meg.

Éppen ezért a legfontosabb pillanat mindig a tervezés eleje: amikor még minden lehetőség nyitott, és nem késő dönteni arról, hogy egy rendszer mennyire legyen jövőálló.